Egy modern család
Helga Flatland: Egy modern család.
Ford. Medgyesi Ágota. Budapest: Prae Kiadó, 2021. 256. oldal.
A norvégok az igazi nagy családi ünnepekre délre repülnek. Liv, a húga, Ellen, és öccse, Håkon például, gyerekeikkel, társaikkal és szüleikkel Rómán keresztül egy tengerparti faluba tartanak, hogy megünnepeljék apjuk hetvenedik születésnapját. A vendéglőben akaratlanul is az egykor otthon megszokott rend szerint ülnek le – amihez a később érkezett családtagoknak is mindig alkalmazkodniuk kellett. Magasak, fehérek és szőkék, alig férnek el az asztal körül az étteremben, és érzik, hogy sosem lehetnének olyanok, mint a mellettük letelepedő, nagyhangú és gesztikuláló népesebb olasz család. A már-már közhelyes toposzok, és a „normalitás” mögött az apa és anya szokatlan gesztusai sejtetik, hogy valami váratlan készül. Ahogy már csak az északi regényekben lenni szokott, a robbanás az ünnepi beszédet követően következik be: az apa bejelenti, úgy döntöttek, hogy elválnak.
„Annak ellenére, hogy két külön személyiség vagytok, számunkra és egymás számára is egy egységet alkottok. Ahogy kiegészítitek egymást, együttműködtök, ahogy tisztelitek és szeretitek egymást, és közben elég teret hagytok egymás számára – erre törekszem én is a saját házasságomban – mondom, és Olaf felnevet. – Talán páran azt gondoljátok, hogy kissé túlságosan is igyekszem követni a példátokat…” – mondja Liv hetekig írt és néhány perc alatt szétporló beszédében.
A regény vázát a három testvér váltakozó elbeszélése adja. Érzékenyen mutatja be, hogy a szülők modernnek és csak rájuk tartozónak gondolt döntése, amelyet a mediterrán éghajlaton hoztak meg, hazatérve hogyan hat minden generáció kapcsolataira. A családalapító idős pár válásának feldolgozása több mint egy elmúlt kapcsolat elgyászolása, hiszen a leszármazottaik gyerek- és ifjúkora, egész addigi története válik hazugsággá – hasonlóan az ünnepi beszédhez. Az olvasóra marad annak mérlegelése, hogy az elkövetkező időszak válságaiban mennyi szerepe van ennek a megrázkódtatásnak.
Az utóbbi években egy sor remek kortárs norvég regény jelent meg női íróktól magyarul: Linn Ullmann, Vigdis Hjort, Cecilie Enger, Merethe Lindstrøm, Ida Hegazi Høyer és Helga Flatland (vajon hány magyar írónő olvasható norvégul?) Ha vannak jellemző irányai ezeknek a női látásmóddal megírt regényeknek, közülük az egyik biztosan a családokon belüli kapcsolatoknak és a generációk viszonyainak finom megrajzolása. Ennek az iránynak remek darabja az Egy modern család is.
Kézdy Pál