Az Észak folyóirat közlési és hivatkozási rendje

 

A kézirat leadása

 

A szerkesztőség elsősorban bölcsészet-, művészet- és társadalomtudományi területektől vár máshol nem publikált tanulmányokat, cikkeket, recenziókat, forrásközléseket, interjúkat, műfordításokat és rövidebb irodalmi műveket. Amennyiben egy benyújtott szöveg megfelel a formai kitételeknek, a szerző nevének közlése nélkül továbbítjuk azt két anonim bírálónak szakmai véleményezésre. Az értékeléseket visszajuttatjuk a szerzőknek. Két pozitív bírálat esetén a tanulmányt közöljük, két negatív bírálatnál eltekintünk a tanulmány megjelentetésétől, egy negatív és egy pozitív bírálat esetén a szerkesztőség dönt a tanulmány befogadásáról vagy elutasításáról.

 

Egy szerkesztőségünkbe beérkezett kézirat egyben azt is jelzi, hogy szerzője elfogadja a folyóirat közlési és hivatkozási szabályzatát. A szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy a bírálók megjegyzésein túl átdolgozás javaslatával visszaadja a kéziratot a szerzőnek. A kézirat megjelentetésével a szerzők vállalják, hogy írásuk kivonata, majd a megjelenést követő fél évvel egész írásuk felkerül a folyóirat honlapjára. Tanulmányíróink tiszteletpéldányként három, fordítóink kettő, recenzenseink egy példány átvételére jogosultak.

 

A kézirat szövegét e-mailen kérjük a szerkesztőséghez eljuttatni egy 1000–1500 leütés terjedelmű, angol nyelvű absztrakttal együtt. Kérjük, hogy mindenki a szövegszerkesztők generált lábjegyzet funkcióját használja. Kéziratot kizárólag az alább meghatározott hivatkozási szabványt követve fogad el a szerkesztőség. A recenziók hivatkozási módja megegyezik a tanulmányokéval.

 

Terjedelmi korlátok

 

  • Tanulmányok: 20–40 ezer leütés
    Magyar vagy angol nyelven.
  • Műfordítások: 15 ezer leütés
    A forrásszöveg se haladja meg ezt a keretet.
  • Szépirodalmi művek: 20 ezer leütés
  • Recenziók: 10 ezer leütés

 

Ha a közlésre elfogadott kézirat meghaladná a megszabott hosszúságot, a szerkesztőség visszaküldi azt a szerzőnek átdolgozásra.

 

 

Hivatkozások

 

Mind az irodalmi, mind a forráshivatkozásokat, valamint minden megjegyzést lábjegyzetben kérünk feltüntetni.

A hivatkozott irodalom jegyzéke a felhasznált források után következik, a tanulmány legvégén, tételes felsorolásban, ábécésorrendbe sorolva. Csak a ténylegesen lábjegyzetben hivatkozott munkák kerüljenek feltüntetésre!

 

 

Egyszerzős művek

 

[Irodalomjegyzék] Szerző: Cím. Kiadás helye: Kiadó, Évszám.

[Lábjegyzet] Szerző: Cím rövidítve, oldalszám.

 

Bernáth István: Skandináv mitológia. Budapest: Corvina, 2011.

Bernáth: Skandináv mitológia, 143.

 

Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris, 1997.

Gyurgyák: Szerkesztők…, 96.

 

 

Többszerzős művek

 

[Irodalomjegyzék] Szerző: Cím. Kiadás helye: Kiadó, Évszám.

[Lábjegyzet] Szerző – Szerző: Rövidített cím, oldalszám.

 

Hessen, Dag O. ‒ Eriksen, Thomas Hylland: A versengés paradoxonjai. Evolúciós folyamatok a mindennapokban. Fordította Patat Bence. Budapest: Typotex, 2018.

Hessen ‒ Eriksen: A versengés paradoxonjai…, 102.

 

McCauley, Robert N. – Lawson, E. Thomas: Bringing Ritual to Mind. Psychological Foundations of Cultural Forms. Cambridge: Cambridge University Press, 2004.

McCaulney ‒ Lawson: Bringing Ritual…, 78.

 

Simek, Rudolf – Hermann Pálsson (szerk.): Lexikon der altnordischen Literatur. Die mittelalterliche Literatur Norwegens und Islands. Stuttgart: Kröner.

Simek ‒ Pálsson: Lexikon der altnordischen…, 56.

 

 

Háromnál több szerző, szerkesztő esetén az et al. (et alii = és mások) formát használjuk.

 

Dömötör Tekla et al.: Magyar folklór. Budapest: Tankönyvkiadó, 1979.

Dömötör: Magyar folklór, 234.

 

 

Kötetben megjelent tanulmányok

 

[Irodalomjegyzék] Szerző: Tanulmány címe. In Kötet címe, szerkesztette Szerkesztők. Tanulmány oldalszám tól‒ig. Kiadás helye: Kiadó, Évszám.

[Lábjegyzet] Szerző: „Tanulmány rövidített címe”, oldalszám.

 

Lunden, Eldrid: „Sult – ein daningsroman?”. In Modernisme eller litterær populisme? – eit essay om Arne Garborg og Knut Hamsun, szerkesztette Eldrid Lunden. 56–65. Oslo: Aschehoug, 2008.

Lunden: „Sult…”, 60.

 

Schjødt, Jens Peter: Kosmologimodeller og mytekredse. In Ordning mot kaos. Studier av nordisk förkristen kosmologi, szerkesztette Kristina Jennbert, Anders Andrén és Catharina Raudvere. 123–134. Lund: Nordic Academic Press, 2004.

Schjødt: „Kosmologimodeller…”, 126.

 

 

Folyóiratban megjelent tanulmányok

 

[Irodalomjegyzék] Szerző: Cím. Folyóirat évfolyam (szám), évszám, oldalszám tól‒ig.

[Lábjegyzet] Szerző: „Rövidített cím”, oldalszám.

 

Agnar Helgason et al.: Origin of the Icelanders: Deciphering Signals of Recent Population History. The American Journal of Human Genetics 66, 2000, 999–1016.

Helgason et al. „Origin of the Icelanders…”, 1003.

 

Cseh Márta: „A világ »gondosan szőtt pókhálószövete« (Tulajdonnevek Déry Tibor Kyvagiokén című regényes életrajzában)”. Híd 58 (10–11), 1994, 707–723.

Cseh: „A világ…”, 714.

 

Voigt Vilmos: Völuspá – rétegek és megközelítések. Antik tanulmányok 25 (2), 1978, 192–205.

Voigt: „Völuspá…”, 198.

 

 

Újságcikk

 

[Irodalomjegyzék] Szerző: Cím. Folyóirat, Dátum. Oldalszám tól‒ig.

[Lábjegyzet] Szerző: „Rövidített cím”, oldalszám.

 

Nyström, Martin: Musiken spelar störst roll i Ingmar Bergmans filmer. Dagens Nyheter, 2003. november 30. 4‒5.

Nyström: „Musiken spelar…”, 5.

 

 

Disszertáció/szakdolgozat

 

Nordberg, Andreas: Krigarna i Odins sal. Dödsföreställningar och krigarkult i fornnordisk religion. Doktori disszertáció. Stockholm: Stockholms universitet, 2014

 

 

Közlésre elfogadott, megjelenés alatt álló vagy kéziratos publikáció

 

Veress Dávid: Nagyon érdekes tanulmány. (Közlésre elfogadva, megjelenés előtt.) Észak, 2019.

 

 

Lexikon szócikk

 

„Troll” szócikk. In Kulturhistorisk leksikon for nordisk middelalder 18. 655‒657.

 

 

Internetes hivatkozás

Bácskai Vera: A görög kereskedők szerepe a főváros polgárosodásában. Budapesti Negyed. (http://
epa.oszk.hu/00000/00003/00038/bacskai.html – Letöltés: 2009. március 9.)

 

Economist: The secret of their success. The Nordic countries are probably the
best-governed in the world.
Hozzáférés: 2013. 06. 24. https://www.economist.com/
special-report/2013/01/31/the-secret-of-their-success

 

Chadwick Jenkins: The Profound Consolation: The Use of Bach’s Music in the Films of Ingmar Bergman. Hozzáférés: 2019. június 24. https://www.popmatters.com/the-profound-consolation-the-use-of-bachs-music-in-the-films-of-ingmar-berg-2495715973.html

 

 

Az izlandi szerzőket hagyományosan nem vezetéknevük szerint tüntetjük fel az irodalomjegyzékben, a lábjegyzetekben azonban a vezetéknevük szerepel.

 

Halldór Kiljan Laxness: Íslandsklukkan. Reykjavík: Helgafell, 1943.

Laxness: Íslandsklukkan, 41.

 

Ólafur Briem: Norræn goðafræði. Reykjavík: Iðunn, 1991.

Briem: Norræn goðafræði, 98.

 

Orri Vésteinsson: A Divided Society: Peasants and the Aristocracy in Medieval Iceland. Viking and Medieval Scandinavia 3, 2007, 117–139.

Vésteinsson: A Divided Society…, 122.

 

 

Hiányzó adatok

 

Hely nélkül: (s. l.) = sine loco

Év nélkül: (s. a.) = sine anno

Kiadó nélkül: (s. n.) = sine nomine

 

A „fordította”, „illusztrálta”, „sajtó alá rendezte”, „közreadja”, „az előszót írta” stb… kifejezéseket nem rövidítjük.

 

 

Egyéb

 

  • Nem használhatók a p., pp., o., old., i.m., ld., uo. rövidítések!
  • Ügyeljünk az elválasztójel (-) és a kötőjel (–) helyes használatára! (Számok, évszámok, oldalszámok közé – jelet rakjunk!)
  • A századokat arab számmal jelöljük.
  • Idézeteket csak idézőjelek („”) közé írjunk! Idézeten belüli idézet lúdlábak (»«) közé kerüljön!
  • A forrásközlésbe tett kihagyásokat […] közé tegyük. Pl.: „Kezdték aztán behordani a sört, és mondták hosszú sorban a köszöntőket, és mindegyik után fenékig kellett üríteni az ivókürtöket. […] Egill [Skalla-Grímsson] pedig felhörpintett minden ivókürtnyi sört, amit a kezébe nyomtak, még Ölvir sörét is.”
  • A szerző vagy a fordító által tett megjegyzések formátuma: (a szerző), (a ford.), (kiemelés tőlem – X. Y.).