Pár szó a HunNor online közösségi
magyar–norvég | norvég–magyar szótárról

A HunNor online közösségi magyar–norvég és norvég–magyar szótár készítése 2002-ben kezdődött, két Norvégiában élő magyar informatikus ötlete nyomán. Korábban csak két nyomtatott szótár létezett, az 1957-ben készült, mintegy 13 000 szóból álló Norvég–magyar, magyar–norvég zsebszótár és egy 1998-as magánkiadásban megjelent norvég–magyar szótár.

E két szótár digitalizált változata lett volna az új online szótár alapja, azonban az első felhasználására egyáltalán nem kaptunk engedélyt, a másodikat pedig csak egy évig használhattuk. Többek között a hasonló jogi akadályok elkerülése érdekében indult közösségi szótárként a HunNor – vagyis mindenki számára szabadon letölthető a teljes adatbázisa. Ugyanakkor, ha valaki esetleg a saját kiegészítéseivel szeretné publikálni a HunNor anyagát, akkor azt a forrás feltüntetésével neki is nyilvánosan elérhetővé kell tennie.

A szótár korábbi és jelenlegi munkatársai szinte kivétel nélkül Norvégiában élő magyar anyanyelvűek. Eleinte a 8-10 fős, vegyes szakmai hátterű, de annál lelkesebb önkéntesekből álló csapat tagjai felosztották egymás között az abc betűit, és mindenki beiírta egy-két betű szavait a szerkesztő adatbázisba. A cél akkor egy zsebszótárnak megfelelő alapszókincs összegyűjtése volt. Ezek még igen szerény szócikkek voltak, legtöbbször csak egy, olykor két-három jelentés megadásával. Mostanra, többszöri átdolgozás után, a szócikkek legjava lényegesen kibővült. Jelenleg három aktív munkatárs gondoskodik a szótár működtetéséről és továbbfejlesztéséről. Egy, aki folyamatosan, napi rendszerességgel bővíti és javítja a szótár állományát, egy, aki szórványosan ír be szócikkeket, de tanácsokkal, korrektúrázással, új szavak javaslatával hozzájárul a szerkesztéshez, és egy, aki a technikai háttérről, valamint a programszintű fejlesztésekről gondoskodik. A szerkesztők magyar szakot végzett bölcsészek (egyikük fordító is), akik lexográfiai ismereteiket folyamatosan gyarapítják. A szótár technikai felelőse norvég szakot végzett informatikus. Munkájukat – a korábbi munkatársakhoz hasonlóan – mindhárman ellenszolgáltatás nélkül végzik.

2021 októberében a szótár több mint 100 000 (55 000 norvég és 47 000 magyar) címszót és mintegy 40 000-50 000 állandó szókapcsolatot és kifejezést tartalmazott, ami nagyjából megfelel egy nyomtatott középszótár állományának. Ebben a tekintetben eltér a legtöbb online szótártól, amelyek többnyire csak egyszerű szólisták jelentéspárokkal.

A munka kezdetekor az alábbi szerkesztési elvekben állapodtunk meg: a norvég igéket főnévi igenévi alakban adjuk meg (az előtte álló å képző elhagyásával), a magyar igéknél pedig egyes szám harmadik személyt használunk. Állandósult szókapcsolatokat lehetőség szerint a szókapcsolatokat alkotó szavakhoz társítjuk. A szigorúan vett köznyelvi szavakon túl szakszavakat is felveszünk, például orvosi, jogi, informatikai, nyelvészeti kifejezéseket, olyan aktuális témakörök, mint a klímaváltozás, pandémia stb. gyakran használt szavait, továbbá szlengszavakat és idegen szavakat. Ugyancsak regisztráljuk a médiában gyakrabban előforduló intézményneveket, földrajzi neveket azonban többnyire csak akkor, ha a két nyelv írásmódja jelentősen eltér egymástól.

A norvég címszókincs a Norsk ordbank szókészletén alapul. A címszavakat szófajmegjelölés és ragozási paradigma egészíti ki.

A magyar címszavak saját gyűjtésűek, a bővítés során A magyar nyelv értelmező szótárát vesszük alapul.

A saját gyűjtésű szavak egyik irányban sem tartalmaznak ragozási paradigmát, továbbá eltekintettünk a kiejtés jelölésétől is.

Az azonos alakú, de különböző szófajú szavak minden esetben külön szócikket alkotnak.

A címszavakat esetenként kiegészíti a stílusértékre, szakterületre, használatra vonatkozó magyarázó szó. Kezdetben volt egy olyan elképzelés, hogy a szótárból később igény szerint speciális szakszójegyzékeket lehessen generálni, ezért a címszavakat gyakran a szakterületre (pl. jog, politika, történelem) vonatkozó jelölésekkel egészítettük ki. Ma ezeknek kisebb jelentőséget tulajdonítunk, és kizárólag ott alkalmazzuk, ahol ez az egyes jelentések elkülönítéséhez elengedhetetlen.

A norvég címszavak írásmódja az egymás mellett élő különböző nyelvváltozatok (riksmål, bokmål, nynorsk) következtében nem mindig egyértelmű. A Norsk ordbankból importált szókészlet a bokmålt veszi alapul, ugyanakkor ennek is van konzervatívabb és radikálisabb használata. A saját gyűjtésű szavak esetében részben a Det Norske Akademis ordbok (NAOB) adatbázisa, részben a Språkrådet által kiadott Bokmålsordboka | Nynorskordboka szolgál kiindulópontként. A szavak írásmódjánál a NAOB konzervatívabb nyelvhasználatához igazodunk, ez vonatkozik az eltérő ragozási alakokra is, ld.: ordboka/ordboken.

Előfordul, hogy a felhasználók nynorsk szavakra keresnek vagy ilyeneket küldenek be, azonban ezek nem képezik részét a szótár állományának.

Mivel a szerkesztőprogramunk nem teszi lehetővé az eltérő szóalakok önálló regisztrálását, jelenleg ezt a szócikken belül az „el./v.” rövidítés (eller/vagy) használatával oldottuk meg. (Ld.: ácsmester fn, tømrermester el. tømmermester).

Jelenleg még nem egészen egyenletes, illetve arányos a szócikkek egyes betűk szerinti vagy témakörökön, szakterületeken belüli megoszlása, sokszor a korábbi szerkesztők speciális érdeklődését tükrözi – így lett például a növény- és állatvilág témaköre feltűnő részletességgel kidolgozva. Online szótár lévén az ilyen egyenetlenség az idők során természetesen kiegyenlítődhet. A magyar helyesírási szabályok a szótár készítése alatti elmúlt 15 évben sokat változtak. Főleg az összetett szavak jelentenek nagyobb nehézséget, de igyekszünk visszamenőleg is javítani az MTA helyesírási tanácsadó portáljának ajánlásait figyelembe véve.

Folyamatosan fejlesztjük a szótár technikai hátterét a változó igényeknek és az elérhető technológiáknak megfelelően, így ma már különböző formátumokban letölthető a szótár adatbázisa. A technikai megoldások iránt érdeklődők erről itt többet megtudhatnak.

Vég nélküli folyamat az online szótár szerkesztése. Egyrészt folyamatosan javítjuk és bővítjük a már meglévő szócikkeket, másrészt igyekszünk a világ és a nyelv változásaival is lépést tartva újabb szavakat, fogalmakat felvenni a szótárba. 2020 óta például több mint 100, a koronavírus járvánnyal kapcsolatos szót írtunk be.

A szótár széleskörű használatáról tanúskodik, hogy mind szóban, mind a Facebook oldalunkon és a szótár beküldési rovatában is számos visszajelzést kaptunk az évek során nemcsak a magyar és norvég nyelvet a mindennapokban használóktól, illetve tanulóktól, hanem a norvég szakos hallgatóktól, nyelvtanároktól, fordítóktól és tolmácsoktól is. A köszöneteken kívül sok hasznos ötlet is érkezik hozzánk, amelyekre igyekszünk mindig érdemben válaszolni.

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a kezdetektől napjainkig bármilyen módon hozzájárultak a HunNor szótárhoz, és továbbra is szívesen vesszük az ötleteket, javaslatokat és a beküldött szavakat!

Fáskerti Mária