1191
post-template-default,single,single-post,postid-1191,single-format-standard,wp-custom-logo,theme-stockholm,woocommerce-no-js,codesigner,wl,woocommerce,stockholm,tribe-no-js,tec-no-tickets-on-recurring,tec-no-rsvp-on-recurring,select-theme-ver-9.6,ajax_updown_fade,page_not_loaded,,qode_footer_adv_responsiveness,qode_footer_adv_responsiveness_1024,qode_footer_adv_responsiveness_one_column,qode_menu_center,qode-mobile-logo-set,qode-elegant-product-list,qode-single-product-large-gallery-type,qode-single-product-thumbs-below,elementor-default,elementor-kit-2481,tribe-theme-stockholm

Fejérvári Boldizsár: Fordítás = kritika?

[vc_row row_type=”row” use_row_as_full_screen_section=”no” type=”full_width” text_align=”left” background_animation=”none” css_animation=””][vc_column width=”1/6″][/vc_column][vc_column width=”2/3″][vc_empty_space][vc_column_text]#nordiccontent

Három Holló | Drei Raben
2019. január 8.

 

Knut Hamsun a skandináv modernizmus kivételes és problematikus alakja. Korai prózai művei – elsősorban az 1890-ben megjelent Éhség – hatalmas nemzetközi sikerét követően 1920-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Megítélését azonban később jelentősen beárnyékolta nyílt náciszimpátiája.

Két lírai regénye, a Pán (1894) és a Viktória (1898) hamar megjelent magyar fordításban is, amelyek feltehetően német közvetítőnyelven keresztül készültek. Az előadás e folyamat elméleti hátterét és egy lehetséges újrafordítás kérdéseit járja körül.[/vc_column_text][vc_empty_space][/vc_column][vc_column width=”1/6″][/vc_column][/vc_row]