Fejérvári Boldizsár: Fordítás = kritika?
[vc_row row_type=”row” use_row_as_full_screen_section=”no” type=”full_width” text_align=”left” background_animation=”none” css_animation=””][vc_column width=”1/6″][/vc_column][vc_column width=”2/3″][vc_empty_space][vc_column_text]#nordiccontent
Három Holló | Drei Raben
2019. január 8.
Knut Hamsun a skandináv modernizmus kivételes és problematikus alakja. Korai prózai művei – elsősorban az 1890-ben megjelent Éhség – hatalmas nemzetközi sikerét követően 1920-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Megítélését azonban később jelentősen beárnyékolta nyílt náciszimpátiája.
Két lírai regénye, a Pán (1894) és a Viktória (1898) hamar megjelent magyar fordításban is, amelyek feltehetően német közvetítőnyelven keresztül készültek. Az előadás e folyamat elméleti hátterét és egy lehetséges újrafordítás kérdéseit járja körül.[/vc_column_text][vc_empty_space][/vc_column][vc_column width=”1/6″][/vc_column][/vc_row]