Katona Csete: A vikingek és a korai magyarok
#nordiccontent
Három Holló | Drei Raben, Budapest
2018. november 20.
Mi köze a vikingeknek a magyarokhoz? A skandináv–magyar kapcsolatok kezdeteit tárgyalta az előadás, kiindulási pontként a 9. századot véve, mikor is a vikingek feltűntek az európai orosz területek déli részein, a magyarság pedig valahol a dél-orosz sztyeppén időzött. A korai magyarság feltehetően már ekkor kapcsolatot létesített a korabeli forrásokban ruszoknak vagy varégoknak nevezetett „keleti vikingekkel”, és a kapcsolat a Kárpát-medencébe való költözés után sem szűnt meg létezni. Természetesen, mint minden korai történet esetében, itt is rengeteg a találgatás: hol viharosnak, hol kifejezetten barátságosnak tűnik a magyar–viking viszony. Az érintkezés nyomon követhető Géza fejedelem és Szent István korában, de feltehetően még I. András is bírt skandináv összeköttetésekkel. Közös pontokat figyelhetünk meg a kereskedelem és a hadviselés terén, sőt bizonyos mértékű (egyéni szinten jelentkező) együttélésről is vannak szórványos adataink. A „tenger nomádjai” és a „sztyeppe nomádjai” bizonyos értelemben a mai napig tartják a kapcsolatot az ún. re-enactment (magyarosan hagyományőrző) rendezvények keretein belül.
