1182
post-template-default,single,single-post,postid-1182,single-format-standard,wp-custom-logo,theme-stockholm,stockholm-core-2.3.2,woocommerce-no-js,tribe-no-js,tec-no-tickets-on-recurring,woolentor_current_theme_stockholm,select-theme-ver-9.0,ajax_updown_fade,page_not_loaded,,qode_footer_adv_responsiveness,qode_footer_adv_responsiveness_1024,qode_footer_adv_responsiveness_one_column,qode_menu_center,qode-mobile-logo-set,qode-elegant-product-list,qode-single-product-large-gallery-type,qode-single-product-thumbs-below,woolentor-empty-cart,wpb-js-composer js-comp-ver-6.7.0,vc_responsive,elementor-default,elementor-kit-2481,tribe-theme-stockholm

Katona Csete: A vikingek és a korai magyarok

#nordiccontent

Három Holló | Drei Raben, Budapest
2018. november 20.

 

Mi köze a vikingeknek a magyarokhoz? A skandináv–magyar kapcsolatok kezdeteit tárgyalta az előadás, kiindulási pontként a 9. századot véve, mikor is a vikingek feltűntek az európai orosz területek déli részein, a magyarság pedig valahol a dél-orosz sztyeppén időzött. A korai magyarság feltehetően már ekkor kapcsolatot létesített a korabeli forrásokban ruszoknak vagy varégoknak nevezetett „keleti vikingekkel”, és a kapcsolat a Kárpát-medencébe való költözés után sem szűnt meg létezni. Természetesen, mint minden korai történet esetében, itt is rengeteg a találgatás: hol viharosnak, hol kifejezetten barátságosnak tűnik a magyar–viking viszony. Az érintkezés nyomon követhető Géza fejedelem és Szent István korában, de feltehetően még I. András is bírt skandináv összeköttetésekkel. Közös pontokat figyelhetünk meg a kereskedelem és a hadviselés terén, sőt bizonyos mértékű (egyéni szinten jelentkező) együttélésről is vannak szórványos adataink. A „tenger nomádjai” és a „sztyeppe nomádjai” bizonyos értelemben a mai napig tartják a kapcsolatot az ún. re-enactment (magyarosan hagyományőrző) rendezvények keretein belül.

 

Prezentáció